A Kassai Thália Színház eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy nem kizárólag székhelyén, vagyis csak Kassán fog működni, hanem vándorszínházként, utazó társulatként az ország egész területén fejti majd ki tevékenységét, sőt észak-kelet Magyarország több területe is, természetes és fontos játszóhelye. Ennek a vállalásnak a fontossága, a szűkebb és tágabb régió magyarlakta részeiben való jelenlét az idők során stratégiailag csak mélyült, még inkább életfontosságúvá vált.
Bár 1969-ben alakult, de csak 1990-ben sikerült az önállósodás. Az intézmény huszonegy évnyi működés után cserélhette le a „színpad” kifejezést a „színház” megnevezésre. A Kassai Thália Színház, bár Beke Sándor alapító rendező-igazgató szavai szerint azért jött létre Kassán, „mert amelyik városban van villamos, az a város el tud tartani egy színházat…”, ennek ellenére mostanáig „főállású” tájolószínházként járja az intézmény a közeli és távolabbi városokat és falvakat.
1969-ben sikerült megalapítani a Vox Humana színházat, de ezt a nevet hivatalosan az intézmény egy pillanatig sem viselhette. A Thália Színpad első igazgatója Beke Sándor volt, első dramaturgja Gál Sándor. Társulatának egy része a komáromi Matesz „progresszívebb részéből“ alakult ki. Az első bemutató Goldoni Két úr szolgája című komédiája volt, 1969. november 29-én, a gömörhorkai kultúrházban, mivel akkor a színház kassai székhelye még nem készült el. Kassán a legendás „kassai Ipari“ vagyis jelenlegi nevén a Szakkay József Szakközépiskola nagytermében kezdték el a színházterem kialakítását, ezt a helyiséget akkor az iskola tornateremként használta. A Thália akkori társulata és munkatársai nagyrészt önerőből, saját kezűleg végezték az építési, átalakítási munkálatok nagyrészét. Lelkesedésből, elhivatottságból, tornateremből lett színház Kassán.
1990-től 2011-ig, egy négyéves időszakot leszámítva Kolár Péter, vezette a kassai Thália Színházat, az önállósodás is Kolár nevéhez fűződik. A köztes időszakban, 1996-tól 1999-ig, mely a sötét mečiari intendatúra időszakát is jelentette, Fabó Tibor színész volt az intézmény igazgatója. 1993-ban vásárolta meg a színház azt az ingatlant, melyben 1994-ben megnyílt a Márai Stúdió, az épület tatarozása 1994-től 2002-ig tartott. A 200 férőhelyes „nagy színházterem” máig nem saját tulajdon, de a fenntartó Kassa Megyei Önkormányzaté, a saját épületben az igazgatóság, a gazdasági részleg és egy száz férőhelyes stúdiószínházi terem található. 2011-től a Thália Színházat Czajlik József rendező vezeti.
Kassa kereskedelmi csomópont, a kulturális sokszínűség városa, Szlovákia Berlinje, Márai, a kassai polgár városa, Európa Kulturális Fővárosa 2013 és emellett mindig is pezsgő színházi életet élő város. Itt volt Katona József Bánk bánjának az ősbemutatója, 1833. február 15-én, a kassai színpadon fellépett Déryné Széppataki Róza, Kántorné, Megyeri, Egressy Gábor, Egressy Béni és mások, mind-mind a kor színművészetének legnagyobb alakjai. A kassai színjátszást Latabár Endre és a Latabár dinasztia is meghatározta, nagyon jelentős hatása volt Faragó Ödönnek és társulatának is.
A kassai Thália Színház nemzetiségi színház, de Szlovákia magyar közössége mellett, minden színházszerető, színházértő, szórakozásra vagy éppen szellemi és esztétikai kalandokra vágyó nézőt határon innen és túl, meg kíván szólítani. Jelenleg Európa legészakibb magyar színháza.
